Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /index.php on line 11
Berekböszörmény
   
   Kezdőlap       Bemutatkozás       Önkormányzat       Intézmények       Fejlesztések       Dokumentumok       Galéria     
 
  Kezdőlap
  Bemutatkozás
      Múltunk
      Földrajz
      Demográfia
      Szülötteink
  Önkormányzat
  Intézmények
  Fejlesztések
  Dokumentumok
  Galéria

[ Kitöltési segédlet ASP űrlapokhoz ]

   A települést valószínűleg a böszörmények – mohamedán vallású, török etnikum népcsoport – alapították. Neve írásos forrásokban elsÅ‘ként 1291-1294 között bukkan fel a váradi püspöki tizedjegyzékben. Viszonylag késÅ‘i említése ellenére a település Árpád-kori falunak tekinthetÅ‘. Régészeti és egyéb ásatásokból származó tárgyi emlékek alapján bizonyosra vehetÅ‘, hogy Berekböszörmény nemcsak hosszú évezredekre visszamenÅ‘en volt lakott hely, hanem a honfoglaló Å‘sök is megtelepedtek itt. A honfoglalást követÅ‘en, a XI-XII. században királyi birtok lehetett, az Árpádok uralkodása idején a Keresszegi (Körösszegi) várhoz tartozott, egyháza pedig a XIII. század végén az egyik legnépesebb volt.

   A következÅ‘, a település létét bizonyító újabb nyomós írásos emlékek az 1332-1337 közötti pápai tizedjegyzékekben fordulnak elÅ‘. A feltüntetett adóösszeg nagyságát tekintve a környék egyik legnépesebb településének számított.

   Berekböszörmény valamikor két részbÅ‘l (Berek és Böszörmény) állott, s csak késÅ‘bb olvadt egybe. A XIV. század végérÅ‘l, 1390 tájékáról származó adatok szerint Böszörmény és Kisböszörmény (nyílván az utóbbi volt a Berek) a körösszegi váruralomban Losonci István bán tulajdonába tartozott. Halála után 1396-ban az uradalomból ugyancsak a körösszegi vár tartozékaként Berekböszörmény a Csáky-ak birtoka lett. Ez idÅ‘ tájt már vámos hely. 1421-tÅ‘l mezÅ‘város.

   Az 1520. évi vámösszeírás szerint Bezermen vámszedÅ‘ vásáros hely, melynek földesura a Csáky család. Lakossága a XVII. Században valószínűleg katonai szolgálattal (is) tartozhatott földesurának. A Csáky-család igen hosszú idÅ‘n át, megszakítás nélkül birtokolta a mai község területét, a XIX. század derekán a források még mindig Å‘ket jelölik meg a birtok földesuraként.

   A település lakosai a református vallásra már a 16. században áttértek, erre vall az, hogy 1567-ben már Berek-Böszörményben bizonyítottan református eklézsia volt. Az egyház anyakönyvei 1756-tól maradtak fent, jelenlegi temploma 1824-1829 között épült, de feltehetÅ‘, hogy mint igen régi egyháznak, már a 17. században is volt temploma.

   A sok pusztulást hozó török hódoltság idÅ‘szakát a település lakottan vészelte át. Várad visszafoglalásának évében (1692) 19 háztartással írták össze, s ebbÅ‘l az évbÅ‘l származik a község legkorábban ismert címeres pecsétnyomója is.

   A XVIII. Századi vármegyei és országos összeírásokban növekvÅ‘ lélekszámmal szerepel. A szántóföldi művelés mellett jelentÅ‘s volt állattartása is, ezen belül a szarvasmarháé, de a lótenyésztésé is egyre növekedett.

   Közigazgatási jogállását és hovatartozását tekintve a település a középkorban a Bihar vármegyéhez tartozó oppidum (mezÅ‘város), majd község (1773), 1882-tÅ‘l nagyközség, 1950-tÅ‘l Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község, 1984-tÅ‘l Berekböszörmény Körösszakállal és MezÅ‘sassal együtt nagyközségi közös tanácsú társközség, Körösszegapáti székhellyel, 1990 után ismét önálló jogállású község

   2013. március 1-tÅ‘l Berekböszörmény székhellyel Körösszakál és BedÅ‘ kirendeltségekkel létrejött a Berekböszörményi Közös Önkormányzati Hivatal.

Kezdőlap | Bemutatkozás | Önkormányzat | Intézmények | Fejlesztések | Dokumentumok | Galéria
    A weboldalt készítette: Fazekas Péter - - © 2013